Elérhetőségek

Mátrix Állatorvosi Kórszövettani és Citológiai Szolgáltatás

Cím: 1038 Budapest,
Vasút sor 34.
Telefon:
+36-20/974-2066
+36-20/255-0547
+36-30/385-3036
E-mail: matrix.szovettan@gmail.com
Munkatársak

Munkatársak

Az alábbi menüpontban szeretnénk röviden bemutatni a Mátrix csapatának állatorvosi patológia iránt elkötelezett munkatársait, akik szerepet játszanak a mintaátvételtől a leletközlésig tartó folyamatban. Elcsépeltnek hangzik, de ma már az állatorvosi kórszövettani szolgáltatásban is csak a csapatmunka lehet igazán eredményes. Külföldön tartózkodó és humán orvos kollégáink tudása is hozzájárul ahhoz, hogy mindig megalapozott diagnózissal tudjunk szolgálni.

Dr. Perge Edina

  • Beosztás: kórszövettani munkatárs
  • E-mail: eperge@gmail.com
  • Telefon: +36(20)9742-066
  • Dr. Perge Edina, a Mátrix lelke és epicentruma, 1992-ben fejezte be tanulmányait az Állatorvos-tudományi Egyetemen, ahol hamarosan elindult patológusi karrierje. 7 év egyetemi munka után a néhai Állategészségügyi Intézet Emlős Kórbonctani és Kórszövettani osztályán helyezkedett el. 2005-ben döntött úgy, hogy a biztos állami állás helyett a magánvállalkozók küzdelmes életét éli tovább, és megalakította a Mátrix Állatorvosi Kórszövettani és Citológiai Szolgáltatást. Az állatorvosi patológián belül leginkább az onkológia és a dermatopatológia témakörében mélyedt el, de munkája igen szerteágazó, és a kor igényeihez alkalmazkodva folyamtosan bővíti patológiai ismereteit.

Ráczné Mészáros Ágnes

  • Beosztás: laboratóriumi asszisztens
  • E-mail: matrix.szovettan@gmail.com
  • Telefon: +36-20-2550547
  • Mészáros Ágnes hosszú-hosszú éveket töltött a SZIE, ÁOTK Kórbonctani tanszékén, majd az OÁI (NÉBIH) Kórszövettani osztályán. Régóta szoros kapcsolatban van a MÁTRIX-szal is - az immunhisztokémiai vizsgálatok kapcsán. 2015. júliusában teljes valójában a mi munkatársunkká vált.

Dr. Dékay Valéria

  • Beosztás: kórszövettani munkatárs
  • E-mail: matrix.szovettan@gmail.com
  • Telefon: +36-30-3853036
  • Dr. Dékay Valéria 2013-ban szerzett diplomát a Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Karán. Ezt követően az Állatorvosi Hematológiai és Onkológiai Központban kezdett klinikus állatorvosként dolgozni, és kitanulni az állatorvosi onkológiát a gyakorlatban dr. Vajdovich Péter keze alatt. 2014 óta PhD hallgatója az akkor újonnan megalakult Kórélettani és Onkológiai Tanszéknek, immáron az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Ennek keretein belül a kutatáson túl többször előadott hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint az Egyetemen jelenleg is labordiagnosztikai gyakorlatot vezet. A patológia iránt már a diploma előtt élénken érdeklődött, konzulensek segítségével folyamatosan tanul, fejlődik.

Dr. Kótai István

  • Beosztás: cytológiai munkatárs
  • Email: kotai.istvan@gmail.com
  • Telefon: 06-30-420-8304
  • Dr. Kótai István 1972-ben fejezte be tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen. Végzése után az akkori Országos Közegészségügyi Intézetben toxikológusként, majd – katonai szolgálata alatt – a MN Központi Kórházának Rendelőintézetében labordiagnosztikai munkakörben dolgozott. 1974-ben került át az Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszékére, ahol kezdetben gyakorlatvezetőként, majd 1994-től a szövettan tantárgy előadójaként működött. Szakterülete a haematológiai cytologia. Ebből a témakörből több cikke is megjelent, valamint előadója volt a Haematológiai cytológia című fakultatív tantárgynak.

Dr. Erdélyi Ildikó

  • Beosztás: konzulens
  • Dr. Erdélyi Ildikó 1997-ben szerzett diplomát az Állatorvos-tudományi Egyetemen, ezután közvetlenül a Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszéken helyezkedett el. Innen EU ösztöndíjjal Hollandiába távozott, ahonnan nem is tért vissza a tanszékre. Az Utrechti Egyetem Kórbonctani Tanszékén kutya emlőtumorok témakörében PhD fokozatot szerzett, majd továbbrepült, és New Yorkban a Cornell Egyetem keretein belül rákkutatást végzett, illetve patológus rezidens programban vett részt. 2017 óta újra Magyarországon él, és jelenleg az Állatorvostudományi Egyetem Patológiai tanszékén dolgozik.

Dr. Takács Norbert Diplomate ACVP

  • Beosztás: konzulens
  • Dr. Takács Norbert 1993-ban fejezte be tanulmányait az Állatorvos-tudományi Egyetemen és rövid, de tartalmas honvédelmi kitérő után a Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszéken kezdte el duzzasztani patológusi vénáját. A Tanszéken előbb gyakornok, majd alapítványi ösztöndíjas volt, a diagnosztikában és az oktatásban kapott komoly feladatokat. Az ezredfordulón nyelvtanulási céllal külföldre távozott, majd néhány év múlva a Kansas State University-n elvégezte a patológus rezidens programot. Jelenleg Új Mexikóban (USA) él, ahol a State Diagnostic Laboratory munkatársa, patológus szakállatorvos (Diplomate ACVP).


Lexikon



Szoláris keratózis Részletek

Szoláris keratózis

A szoláris keratózis, amely kutyákban és macskákban a leggyakrabban megfigyelt keratózis, tartós UV-sugárzás hatására alakulhat ki. A szoliter vagy multiplex elváltozás a szőrrel kevésbé fedett, gyengébben pigmentált bőrterületeken jelentkezik, meglehetősen változatos formában. A kipirult, hiperkeratotikus vagy pörkös kiemelkedések mérete néhány millimétertől akár 5 cm-ig is terjedhet. Dalmatákban, amerikai staffordshire terrierekben, beagle-ekben, basset houndokban és bullterrierekben magasabb arányban figyelhető meg az elváltozás. Szövettanilag a hiperpláziás epidermisben és felületes szőrtüszőhámban atípia, diszplázia valamint (leginkább parakeratotikus) hiperkeratózis figyelhető meg. A szoláris keratózisnak, mint precancerosus állapotnak van jelentősége, mivel belőle invazív laphámrák alakulhat ki.

Trichoblastoma Részletek

Trichoblastoma

A trichoblastomák a primitív szőrtüszőhámsejtekből (szőrtüsző-őssejtjekből), trichoblastokból eredő jóindulatú daganatok. Korábban a basal sejtes daganatok közé sorolták őket, aminek következtében azok az egyik leggyakoribb hámdaganatnak számítottak a kisállatpraxisban. Oktanuk ismeretlen. 5 évesnél idősebb állatokban fordulnak elő, uszkárokban és cocker spánielekben gyakoribbak. Az általában 1-2 cm átmérőjű, szoliter elváltozások, tömöttek, domborúak, a bőrfelszín alopéciás és hipermelanotikus, sokszor kifekélyesedik. Kutyában legtöbbször a fejen (ott is a fültövön) és a nyakon, míg macskában a törzs elülső részén figyelhető meg. A trichoblastomák szövettani megjelenésük alapján több típusba sorolhatók. Az ún. szalag típusban (ribbon type) basaloid sejtek egy-két sejtnyi szélességű, medúzafejre vagy virágfüzérre emlékeztető, máshol mirigyszerűen körbefutó láncolata vagy kisebb gócokba tömörülése figyelhető meg. A mitózisok száma változó, időnként igen magas is lehet. A környező (esetenként hyalinisalt) kötőszövet kifejezett. Ez a típus ritkán mutat összefüggést a felszíni epidermissel. Leggyakrabban kutyában diagnosztizálható. A trabecularis típus lebenyezett szerkezetet mutat, melyben az ún. lebenyeket vékony kötőszövetes stroma választja el egymástól. A lebenyek külső sejtjei megnyúltabbak, kromatindúsabbak, míg a centrálisan helyeződőek kerekebbek, világosabb maggal rendelkeznek. A szemecskézett sejtes típus felépítése hasonlít a szalag típuséhoz, de a daganatsejtek kifejezett, finoman szemecskézett, eosinophil cytoplasmával és excentrikusan helyeződő, kicsi, kromatindús maggal rendelkeznek. Állatokban igen ritka daganattípus. Az orsósejtes típusban, amely leginkább macskákban figyelhető meg, gyakran lehet felfedezni a felszíni epidermissel való összeköttetést. Felépítését tekintve leginkább a trabecularis típushoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a daganatsejtek itt egyöntetűen kis basaloid sejtek, megnyúlt maggal, kevés cytoplasmával. A daganatban csak elvétve fedezhető fel mitotikus alak. Terápiás szempontból a sebészi kimetszés, a krioterápia, az elektroterápia vagy a kezelés nélküli megfigyelés említhető.

Trichoepithelioma Részletek

Trichoepithelioma

A trichoepithelioma a szőrtüsző mindhárom részére jellemző differenciációt mutató sejtekből felépülő, jóindulatú daganat, amelyben az inkomplett ill. rendellenes trichogenesis jelei fedezhetők fel. Oktana kisállatokban ismeretlen. Klinikum. Az általában 5 évesnél idősebb állatokban megfigyelhető daganat a golden retriever, Basset hound, német juhász, cocker spániel, törpe schnauzer, közép uszkár és perzsa macska fajtákban a leggyakoribb. Kutyában az ágyéki tájék és a mellkas oldala, míg macskában a fej, a végtagok és a farok számítanak predilekciós helyeknek. Az általában szoliter, esetenként azonban multiplex elváltozás 0,5-15 cm átmérőjű is lehet, jól körülhatárolt, kerekded, tömött vagy éppen cisztás, felette az epidermis sokszor alopéciás és kifekélyesedett. A trichoepitheliomának szövettani megjelenését tekintve több variánsa is létezik, attól függően, hogy mely szőrtüszőszegmensre jellemző szerkezetet mutató elemek dominálnak a felépítésében, és hogy a daganat stromája milyen jellegzetességeket mutat. Egyes esetekben helyi invazivitást mutat, masszívan infiltrálhatja a bőr alatti kötőszövetet. A gyógykezelés sebészi kimetszésből, krioterápiából, elektroterápiából vagy kezelés nélküli megfigyelésből állhat.

Trichoepithelioma, malignus (matricalis carcinoma) Részletek

Trichoepithelioma, malignus (matricalis carcinoma)

A szőrtüsző gyökérhámjára ill. matrixára jellemző differenciációt mutató malignus daganat, amely gyakran képez metasztázist a regionalis nyirokcsomókba és a tüdőbe. A kutyában és macskában előforduló tricoepitheliomák több mint 18%-a ebbe a típusba sorolható. Az általában lebenyezett felépítésű, a dermisben és a subcutisban helyeződő képlet középső része sokszor cisztásan degenrálódik vagy nekrotizál. Számos mitotikus alak figyelhető meg, de nem mutatkozik kifejezett pleiomorphismus. A terápiás szempontból a laphámráknál leírtak a mérvadóak.

Tricholemmoma Részletek

Tricholemmoma

A tricholemmoma a szőrtüszők legfelületesebben helyeződő gyökérhámsejtjeiből kiinduló jóindulatú daganat, amely kutyában és macskában is előfordulhat. Oka ismeretlen. Klinikum. Az 1-7 cm átmérőjű daganat többnyire idősebb (5-13 év) állatokban jelenik meg, főként a fejen és a nyakon, tömött kerekded képletként. Az afgán agár fokozottabban érintett fajtának tekinthető. Szövettanilag a tricholemmomában világos citoplazmájú sejtek alkotta fészkek figyelhetők meg, melyeket kifejezett alaphártya és vékony kötőszövetes stroma választ el egymástól.

Végbélzacskó mirigy adenoma (a végbélzacskó apocrin mirig... Részletek

Végbélzacskó mirigy adenoma (a végbélzacskó apocrin mirigyeinek adenomája)

Mind a kutyákban, mind a macskákban igen ritkán előforduló elváltozás. Szövettanilag a kötőszövetesen jól elhatárolt tumorban a proliferálódó mirigyvégkamrák falát egy rétegben bélelik az eosinophil cytoplasmával rendelkező köbalakú mirigyhámsejtek, melyek minimális nuclearis atypiát mutatnak, és a mitotikus alakok száma is igen alacsony. A mirigyvégkamrák üregében helyenként fellelhető az eosinophil szekrétum. Gyógykezelésére a sebészi kimetszés alkalmas.

Végbélzacskó mirigy carcinoma (a végbélzacskó apocrin mir... Részletek

Végbélzacskó mirigy carcinoma (a végbélzacskó apocrin mirigyeinek carcinomája)

Ez a malignus elváltozás relatíve gyakori kutyákban és ritkán fordul elő macskákban. A kutyák gáttájéki malignus elváltozásai közül a leggyakoribbak. Legtöbbször 7-12 éves korú egyedekben diagnosztizálják, az ivari predilekció létéről megoszlanak a vélemények. Egyes korábbi tanulmányok szerint a nőivarú állatok az érintettebbek, a legutóbbi megfigyelések szerint viszont a kasztrált hímek az igazán veszélyeztetettek. Fajta szerinti prediszpozícióról az angol cocker spániel, a német juhász és az angol springer spániel esetében beszélhetünk. A tumor leginkább az anustol ventrolateralisan, időnként egyebütt perianalisan helyeződik, és gyakran infiltrálja a mélyebben található perirectalis szöveteket is. Gyakran kifekélyesedett felszínű, lebenyezett, sokszor cisztás szerkezetű. A nagyobb daganatok elődomborodhatnak a rectum ürege felé, ezzel székelési nehézséget okozva. Gyakori klinikai tünet a polyuria, polydipsia, lesoványodás és hypercalcaemia, melynek oka a pseudo-hyperparathyreoidismus, melyet a tumorsejtek által termelt parathormon-szerű fehérje válthat ki.
Szövettanilag három megjelenési formát lehet megkülönböztetni (szolid, rozetta-szerű, tubularis forma), melyek sokszor egyidejűleg megtalálhatók egy tumoron belül is. A daganatsejtek mitotikus aktivitása igen változatos, de mindig fellelhetők osztódó alakok a daganatban. A végbélzacskó-mirigy carcinoma mindig invazív, gyakran provokál desmoplasiás reakciót, és gyakran infiltrálja a perirectalis izomszövetet is. A nyirokcsomó- és a távoli (tüdő-, lép- stb...) metasztázis relatíve gyakori. A daganat prognózisa meglehetősen rossz, a sebészi kimetszés - a helyeződés, a desmoplasiás válaszreakció miatt - sokszor nehézségekbe ütközik, és gyakori a recidíva.

««  «  1 2 3  »  »»
3 oldal, 55 összesen, 49-55
Mátrix Állatorvosi Kórszövettani és Citológiai Szolgáltatás - Magyar